“De az ezerkilencszáztizennégyes világháború katonája nem gimnazista, akinek elég, ha egy ilyen szóról »hazám!« annyit tud, hogy vocativusban van – és nem hisztériás holdvilágnyaló, akinek elég, ha erre a kérdésre »mi az én hazám?« egy szép, szomorú arcú nőt festenek le, pajzsra támaszkodva, akinek olyan szép kék a szeme, hogy az ember három hétig juhászkutya lenne a kedvéért.”
“
Tisztelt Index!
Mélységesen fölháborít, hogy egyáltalán le mertek közölni egy olyan cikket, amely azt a tetvedék, köpedelem Szolnokot valamennyire is jó színben tünteti fel. Az a város undorító, élhetetlen, gyalázatos, fosszínű, fosszagú fekáliatömb, és a várost érintő szakaszán a még Tisza is fossá válik. A lényeg, hogy okádék egy hely, amit jobb elkerülni.
Tisztelettel:Egy szegedi olvasó, akinek minden nacionalizmusa a lokálpatriotizmusába szorult, ami gyűlölet pedig ég benne, az is csak arra a fosgyűjtő kádárbaszására vonatkozik.
UI: Azért erre a címre írtam, mert nem tudtam kihalászni az eredetit, de megtennétek, hogy továbbítjátok a véleményemet a jó címre? Sőt, el is küldenétek nekem légyszi? Előre is köszönöm!
”Index - Tudomány - Újratárgyalták Szókratész perét -
Ne zajongjatok, athéni férfiak!
szeretem, ha egy nőnek van segge, a csirpák deszkáktól kiver a víz, sokkal jobb, ha formás, van benne anyag, meg fölötte kétoldalt kis gödör, lehessen egy jót rácsapni szeretetből
de amit ezek a mai kiscsajok fölvesznek, az a bokafixes csőnadrágszerű szűk farmer, ami abban van az nem egy segg, az szinte ülep, ráadásul herélt balettcipőkben, vagy dorkókban sehogy nem tudnak járni, nem ringatják a csípőt, hanem rángatják
szégyen
Hát, ecsém, mit mondjak, a hetvenes évek, akkor voltak még seggek.
(Zárjelben a ringáshoz: mikor a lyányra föladják vasárnap a 44 alsószoknyát, és indul a korzó, veszi föl a ritmust: na, idesanyám, indíccsa el a faromat…)
Meghasonlott?
(Source: albertgazda)
“10. Föl kell-e lépni az államnak a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokkal szemben?”—
itt a föl-nél leragadtam, lehet hogy nyelvsznob vagyok, de hivatalos szövegben nekem csak a fel az elfogadható. és ha már itt tartunk lépnie könyörgöm!
Anyám, borogass… (Bezzeg a szemben jó neki, bahh.)
ó, nosztalgok
Talán ha térdig értem magamnak. Bartók Béla út 15/D, négyes társbérlet, nagyanyám jött Újfaluból látogatóba. Itt a nagyi, rohantam elé. A lépcsőfordulóban földbe gyökerezett a lában. A lépcsősor alján ott terpeszkedett az a hatalmas német juhász. Nem csinált semmit, csak elállta az utat, és nyájasan lihegett. Borzalmas pánikroham volt a hatás, álltam remegve, és visítottam. Évtizedekig rettegtem a kutyáktól.
A Hét szakácskönyve, 1902. (Emma asszony, aka Ignotus…)
“»Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!«” — Nyirő József, 1941. (Nyerges András: Színrebontás, És, idézi Rajcsányi Gellért, Mandiner)
“
az élet vidám
hangulat emelkedett
herénk földig
orrunkban kövült takony
ittál-e máma, kisfiam?
”Beszarás -
egy káprázatos filológiai diaré, élvezzétek
[video]
[video]
Megírtuk mi azt, hogy beszüntették a Kornélék elleni nyomozást? Szar ez így? Szar.