frász
A városkapunál idegtépő jegek tudják borítani a busz és a metró közötti terepszakaszt. Olyankor – tata totyog a tükörjégen – idétlenül evickélek egyik vehiculumtól a másikig, és agyrémek járnak kába fejemben, hogy na, vajon mekkora valószínűséggel taknyolok el, és ha igen, tuti a jobb kezem töröm ki, és akkor nem tudom elővenni a bal belső zsebemből a telefonom, és akkor nem tudok segítséget hívni.